Ki lehet polgárőr?

Polgárőr lehet minden büntetlen előéletű magyar, vagy Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki a polgárőr szervezet célkitűzéseivel egyetért, azok megvalósítása érdekében önként, díjazás nélkül szabadidejében tenni kíván, a polgárőr egyesület tagjai soraiba felveszi és sikeres polgárőr alapismereti vizsgát tett.

Hogyan lehet valaki polgárőr?

Jelentkeznie kell a lakóhelyi polgárőrszervezetnél, ahol elbeszélgetnek vele arról, hogy miért szeretne polgárőr lenni és mit is jelent a polgárőr feladatok vállalása.
Ezután kitölti a belépési nyilatkozatot és adatlapot.

Milyen ismeretekre van szüksége a polgárőrnek?

Az eredményes szolgálatellátás érdekében (hogy valóban segíteni tudjon, ha kell) a jól képzett polgárőrnek (ideális esetben) rendelkeznie kell az alapvető jogi-, rendészeti-, vagyonvédelmi-, kriminalisztikai-, elsősegély nyújtási-, mentési és katasztrófa elhárítási-, tűzoltási- és vegyvédelmi ismeretekkel.

Alapismereti tananyag a polgárőrségről (pdf formátumban olvasható a linkre kattintva)

Mire jogosult a polgárőr?

A polgárőr szervezet tagjai megtehetnek mindent, amit törvény nem tilt, mindent, amit állampolgárként is megtehetnek. Amikor jogos védelmi, stb. helyzetben cselekszenek, nem mint egy különleges hatáskörrel felruházott csoport tagjai, hanem mint állampolgárok tevékenykednek. A különbség "csak" annyi, hogy tevékenységük nem véletlenszerű, esetleges, egyéni, hanem szervezett, tudatos, közös cselekvés.

Az előzőekből látható, hogy a polgárőrség hatósági jogkörrel, közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkezik!
Szolgálatban azonban a polgárőr "Közfeladatot ellátó személy"-nek minősül, így fokozott jogi védelemben részesül.

A polgárőrség önálló független szervezet, amely nem alá-, hanem mellérendeltségi viszonyban áll a Rendőrkapitányságokkal.

Az előre tervezett, rendőrséggel közös akciókban a polgárőr az akciót irányító rendőr utasításait követi, mert az intézkedés jogszerűségéért ilyen esetben az akciót irányító rendőr a felelős. A közös szolgálatban a polgárőr feladata az intézkedés zavartalanságának, a saját és a rendőr biztonságának biztosítása.

A polgárőr önállóan jogosult:
• a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni,
• a bűncselekmény, valamint a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a helyszínen visszatartani.
A polgárőr köteles a visszatartott személyt haladéktalanul az eljárni jogosult hatóságnak átadni, vagy értesíteni.

Jellemző szolgálati fajták:
A polgárőr szolgálat két alapvető fajtája a "látható" és a "nem látható" szolgálat. A látható szolgálat a formaruhás, feliratos autóval történő nyílt szolgálatellátást (pl. járőrözést) jelenti, míg a nem látható szolgálat a civil ruhás, civil autós, kívülállók részére láthatatlan jelenlétet, megfigyelést jelenti.
Az első célja a bűnmegelőzés a nyílt, jól látható jelenléttel, a második célja pedig az elkövetők tettenérése, leleplezése.

A polgárőrszolgálat alapfeladatát a polgárőrök:
- közterületi járőrszolgálat,
- figyelőszolgálat,
- jelzőőri szolgálat
keretében látják el.

1. Járőrszolgálat
A járőrszolgálat a közterületek és nyilvános helyek polgárőri ellenőrzésének formája. A járőrszolgálat során két, vagy több polgárőr együttesen lát el közrendvédelmi, bűnmegelőzési feladatokat.

A közterületi járőrszolgálatot a polgárőr elláthatja:
- gyalogosan közterületen, vagy közterületen kívül,
- szolgálati-, vagy magán személygépjárművel,
- motorkerékpárral,
- segédmotoros kerékpárral,
- kerékpárral,
- vízi járművel,
- lóháton,
- tömegközlekedési eszköz igénybevételével.

A járőrszolgálat feladata, hogy meghatározott útvonalon visszatérően - változó időközönként - polgárőr járőr jelenjen meg, megelőzve ezzel a bűncselekmények elkövetését, illetve az észlelt bűncselekményeket megakadályozza, az elkövetőket tetten érje és elfogja. Feladata még a helyi rendőri szervnek történő segítségnyújtás is. A járőrvezető az észlelt eseményeket köteles azonnal jelenteni a vezetőjének, majd annak útmutatása szerint eljárni.

2. Figyelő szolgálat
Egy vagy több objektum, terület konkrét céllal és feladattal, esetenként a rendőrséggel egyeztetett közös megfigyelése.
Figyelő szolgálat esetén a figyelők folyamatos (rádió-rádiótelefon) kapcsolatot tartanak az ügyeletessel és/vagy a járőrökkel.
Figyelők csak akkor avatkozhatnak közbe, ha a járőr nem elérhető ill. messze van, és erre az ügyeletestől engedélyt kapnak.

3. Jelzőőri szolgálat
A polgárőr jelzőőri feladatok ellátására a közlekedési balesetek, valamint a kiemelt rendezvények, illetve katasztrófa sújtotta területek helyszínén, továbbá az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervek, más rendvédelmi szervek és az önkormányzatok felkérésére, a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult.

Rendőrséggel közös szolgálat:
A rendőri szerv előzetes felkérésére, akcióterv alapján, bűnmegelőzési, közrendvédelmi, közlekedésbiztonsági akciókban való részvétel.
Ilyen esetekben a rendőrségi eligazítás, illetve a jelenlévő rendőr utasításai alapján kell eljárni.

Felügyeleti (rendezvénybiztosítási) szolgálat:
Felügyeleti szolgálatot olyan közönséget vonzó rendezvényen, kulturális, sport és egyéb létesítményben lehet szervezni, ahol a közrend, közbiztonság, illetve a résztvevők biztonságának fenntartása érdekében ez szükséges.
Felügyeleti szolgálatot mindig felkérésre lehet szervezni.
Felügyeleti szolgálatban csak az arra kijelölt személyek vehetnek részt, meghatározott ruházatban és felszereléssel.
A szolgálat ellátása során a kijelölt szolgálatvezető (a biztosítás parancsnoka) a helyszínen egyszemélyben dönt minden felmerülő kérdésben.

Jelzésadás:
A polgárőr bármikor – szolgálaton kívül is! –, ha rendőri intézkedést igénylő eseményt észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni az ügyeletesnek (vezetőjének), vagy a területen szolgálatot teljesítő rendőr-, illetve polgárőr járőrnek.
Nem rendőri intézkedést igénylő esemény, jelenség észlelésekor (súlyos környezetszennyezés, engedély nélküli szemét-, törmelék lerakás, csőtörés, leszakadt elektromos vezeték, stb.) értesíteni kell a Polgármesteri Hivatalt, illetve a megfelelő szervet (Közterület Felügyelet, Vízművek, Elektromos Művek, stb.).

A polgárőri alapfeladatokon túl a polgárőrség a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően az alábbi kiegészítő feladatokat is ellátja:
- a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés, a helyreállítás és újjáépítés területén, a polgári védelmi szervezetek tevékenységében való közreműködés, a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzése és elhárítása, a környezeti károk következményeinek felszámolása,
- a baleset-megelőzési, áldozatvédelmi, közlekedésbiztonsági tevékenység támogatása,
- az állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatása,
- a lakosság és az önkormányzat közötti kapcsolat erősítése,
- az otthonában élő fogyatékos személyek védelmében való közreműködés,
- a polgárok javainak védelme, az állami és önkormányzati vagyon megóvása,
- a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek figyelése, ellenőrzése,
- a rendezvények helyszínének biztosítása,
- az illetékességi területen létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában való részvétel,
- az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítése,
- a polgárőrség feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben való részvétel,
- körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában való részvétel.

Milyen felszerelést használnak a polgárőrök?

1.Kötelező felszerelés:
· személyi igazolvány
· polgárőr igazolvány (és ha van, szolgálati jelvény)
· zseblámpa
· notesz, toll
· gk. vezetőknél forgalmi engedély, jogosítvány

2.Ajánlott felszerelés:
· távcső
· fényképezőgép vagy videokamera
· rádiótelefon vagy telefonkártya.